András fiam családjával már Sülysápon élt több éve. Önként adódott a gondolat, hogy rendszeres ingázgatás helyett, nyugdíjas korunkban mi is oda költözzünk feleségemmel. A települést ezáltal már ismertük. Budapesttől negyven kilométerre, Szolnok felé, a 31-es út mellett található. Közellátás igényeinknek megfelelőnet tűnt. Odaköltözésünk után nem csalatkoztunk. Van orvosi ellátás, Tesco, Coop, piac, és számtalan kis és nagy bolt. Mivel nyugdíjasok vagyunk, így munkalehetőséget nem kellett keresnünk, bár az is akad, folyamatosan.

 

Budapestre vagy autóval megyünk be, vagy a számunkra már ingyenes vonattal. Mindkettőnek megvan a maga hátránya és előnye. A benzin pénzbe kerül, a MÁV pedig teljesen megbízhatatlan. Ez nekünk nyugdíjasoknak ritkán okoz súlyos problémát. Azonban akiknek Budapesten van munkájuk, ahová rendszeresen időre kell eljutniuk, ez a MÁV-os "pontosság" egy rémdráma.

 

Az út Budapestre akár autóval, akár vonattal negyven percig tart feleségemnek is, nekem is. Ez egyáltalán nem sok idő. Aktív koromban Budapesten belül a munkahelyemre is negyven perc alatt jutottam be. Ha egyéb helyekre kellett BKV-val mennünk (színház, áruház, stb.) az ugyanúgy nagyjából negyven percig tartott. Tehát ez a negyven perc se nem áldozat, se nem érvágás.

 

Kilencedik éve élünk itt, családi házban. Vannak dolgok, amelyeket meg kellett szoknunk, és vannak dolgok, amelyeket még most is csak szokogatjuk. Összességében azonban jól érezzük magunkat Sülysápon.